Kurkuma

Reggeli idillikus állapot!
Kellemes e-mail had vár.. miközben jobb kézben kávé.
... és SÜT A NAP!!!!!!!!!!!!!!! :-)

Az élet vetkezik
Ruhája Depresszió
Messze dobja
Nevetésbe rohan

majd elfeljtettem

ez szól most

innen:

http://hotfile.com/dl/14732290/3548af7/MBCL.rar.html

nem saját feltöltés, találtam :-P

Azt terveztem, hogy arról az autós pasiról fogok ma este írni, aki két hölgynek próbálta elmagyarázni, hogy milyen jó is az az autó, amire 1 millió ft-t kellett költeni, már fél évesen, mikor szervizbe hordozta..
Bele is kezdtem, de töröltem, mint egy rossz kurva a múltját.
Inkább az érdekel, hogy én vagyok csak vak, vagy valóban változott valami?!
Az utcán ha hidegebb is van, tele van Nőkkel SZOKNYÁBAN!
Régebben jött az ősz és az én elszontyolodásom. Eltűntek a formás lábak és vastag nadrágok és csizmák kerültek előtérbe.
Most meg..
Ha ez a divatnak köszönhető, akkor az első olyan, aminek képes vagyok tiszta szívből örülni.
Ha nem annak, mert eddig is így ment ez, akkor is jó!! Ugyanis, ezek szerint,  nyugodtabb életet élek, van időm ezt is észrevenni :-)

Nyugtass meg vagy nyugtass meg!

Ja, nézelőhetek. Asszonytalan vagyok ismételten. Nyugodt, csendes időszak elé nézek :-)

Azt hiszem, hogy akkor kezdi el az ember más gondolatait hajtogatni, mikor a sajátja elfogyott.
Magam is ilyen lennék. Legalábbis időlegesen.
Megint elszakítottam valamit, megint facéran várom a holnapot :-)
Nagy marha az élet, mikor azt hiszi, hogy megoldásokkal szolgálhat nekem minden helyzetre.
ezért is barackot nyomtam az Isten fejére és így szóltam:
- Inkább olvasok és filmet nézek, mint élek! Kevésbé fordulatos bármilyen zavaros elmével megírt könyv, vagy leforgatott mozi,  mint maga az ÉLET!
Isten mosolygott és sértődés nélkül válaszolt.
- Ugyan-ugyan fiam. Nem tanultad meg, hogy az irományok, festmények, zene és minden,a mit Ti művészetnek csúfoltok, nem más mint az én utánzásom? Nagyképűen mókusfarokból készült pemzlit ragadtok és azt hiszitek, hogy az alkotással már magatok is alkotók vagytok!

No de, milyen hirdetést olvastam ma egy párkereső NŐTŐL:
"Ha jóképű vagy és magas, kifejezetten okos, művelt és magasan képzett, nem dohányzol és a füstöt nagyívben kerülöd, a futballért nem rajongsz, meccset és olimpiát sose nézel, szabad és független vagy (de nem elvált), biológiailag és erkölcsileg is szigorúan monogám, ugyanakkor free spirit, nyitott és liberális, sok nyelvet beszélsz, sokat utazol és utaztál eddig is, imádod a klasszikus zenét, a színházat és a dzsesszt, olvasás nélkül nem tudsz élni, tévé nélkül annál inkább, vonzó és biztos egzisztenciával rendelkezel, ambíciózus, erős hivatástudattal megáldott, kedves, feminista (mi más?), 32 és 42 közti Férfi vagy, és mindezt át szeretnéd adni egy épp ilyen tulajdonságokkal bíró nőnek, hovatovább két szerelemből született közös gyermeknek, akkor emberedre találtál. Szeretettel várlak."

:-) Jót kuncogtam rajta!
Csoda, ha annyi nő él egyedül, ilyen igényekkel? :-)

Kit érdekel, hoyg igaz, vagy kamu, amit találtam.. én jóót nevettem rajta :-)

Dr.Csernus válaszol:

"Szeretnék ma este "örömet" okozni a pasimnak! Mit tegyek?"
FŐZZ!

"A kurvák átlagosan mennyiért csinálják?"
Bizonyos szórakozóhelyeken egy pohár vodkáért.

"Ha a lányos fiúkat is (pl.: emoboyok főleg) szexinek tartom, (persze a lányokon kívül) akkor
biszex vagyok?"
Nem. Csupán egy átlagos elbaszott tini vagy.

"Minden nő szokott maszturbálni?"
Nem, csak amelyiknek van keze.

"Milyen a körülmetéltek, nem körülmetéltek aránya napjainkban?"
Attól függ hol. A médiában és a parlamentben például igen magas a körülmetéltek aránya.

"Itt miért kurváznak le minden lányt, aki kicsit másképp áll a szexhez?************** Gondolok itt
arra hogy: nyitott kapcsolat, gruppen, futó kalandok, stb."
Most erre mégis mit mondjak? Felháborító hogy a barátod szót emel az ellen hogy téged
mindenféle idegenek kúrogassanak rajta kívül. Felháborító! Hímsoviniszta disznó az ilyen.

"Milyen élmény a szex hetero férfiként férfival?"
Minden bizonnyal igen kellemetlen. Mi az barátom, börtönbe fogsz menni?

"Lehetséges megerőszakolni egy férfit?"
Bizonyára ő is börtönbe fog kerülni, csak ő kicsit erősebb mint az átlag.

"Van olyan ember aki szűzen hal meg, vagyis soha nem szexel életében?"
Igen. Programozók és World of Warcraft játékosok.

"Igaz, hogy a lenyelt spermának vannak pozitív hatásai:***** szebb bőr, haj, stb.?"
Igaz. Ezenkívül előléptetés, fizetésemelés, bunda, sportkocsi és gyémántnyaklánc.

"Melyik a legjobb módszer egy gyerek nemi felvilágosítására?"
Nem a legjobb, de kétségkívül a legegyszerűbb ha bekötteted az internetet.

"Hányadik randin feküdhetek le vele?"********** A harmadikon. Ez szabály. Ezt mindenki tudja.
Ha előbb fekszel le vele, akkor kurvának fog tartani, ha halogatod, akkor pedig frigid picsának. A
harmadik alkalom az optimális. Akkor randi után felmentek hozzád, előkerül a bilincs, az anál
intruder 2000, meg a faszkorbács, és ha törik ha szakad, ott valaki meg lesz baszva..

"Mért alszanak el a fiúk szex után?"
Mert unalmas vagy.

"Kérdés: Hogyan lehet észre venni ha a pasink "elmegy?"*********** Becsapja az ajtót.

"Hogy lehet egy lányt szavakkal felizgatni? Vagy milyen szavakkal?"
Mondogasd a következő szavakat: BMW, gyémánt, arany, luxusvilla.

Most meg szól ez!

Már nem tetőn mászok át egy-egy csókért, de országokat lépek, városokat hozok közelebb.

Már nem féltenek tőlem senkit, de elvesznek!

Már nem a hormonok hajtanak előre.

De a csók utáni vágy és az érte megtett minden lépés ugyan az.

.. .ja és türelmetlenségem is a régi

Mikor ezt hallgattam, szétszerelmesedett fejjel, hittem, hogy az a mennyország, mikor szól a zene és foghatom annak a lánynak a kezét, akit az apja ugyan nem tiltott tőlem, de felét, hogy belopom magam a szoknyája alá.

Eszement érzés visszagondolni azokra az éjszakákra, mikor a harmadik emelet feletti tetőn másztam át, egy macskát megszégyenítő technikával egy csókért!

Már akkor is tombolt bennem az őrület.

Pár napja megszaporodtak a keresések a blogra, ami engem is meglepett.

Az meg különösen, hogy ez a két szó együttes keresése vitte a pálmát, magasan: Kurkuma+Minessa

Megint fasírt van a lányom és köztem.

Fene megeszi ezt az érzékeny lelkem és az Ő kamasz mivoltát!

 Nem olyan rossz a helyzet, mint aminek látszik, csak éppen két korosztály, apa és lánya vívja meg a csatákat. Az apának identitásbeli problémái vannak, mert fogalma sincs, hogy barátja legyen a láynak, vagy az apja.

Ha barát lesz, együtt nevet, együtt sír, mindent elmond és megbeszél. De nem fegyelmezhet. Márpedig a kiscsikóra ráfér a fegyelem, mert az értékrendje.. hogy is mondjam.. hagy kívánnivalót maga után :-)

Ha apa, akkor rend és fegyelem. Megtanulhatja azt, amire szüksége lehet akkor is, ha nem leszek mellette. De más a viszony,  mint egy baráttal..

Tudom, egyszerre kellene a kettőt! De nekem (még?) nem megy!

Nem egyszerű egyedül nevelni egy kamaszlányt!

Ma ez jutott zenének. Semmi köze a fentiekhez..egyszerűen csak szeretem!

Olyan könnyedén és lazán mondtam le a mai vizsgaidőpontomat, mint ha csak átkiabálnék a nappalin:

-  Megyek zuhanyozni!

Nem futnak úgy a dolgok, ahogy én szeretném. Nevezz babonásnak, de ilyen napon nem tehetem meg, hogy felvállalom ezt a felelősséget is. (idegenül hangzott ez a mondat, mikor visszaolvastam, valaki más írta ide, míg kirohantam a szobából)

Így nem adtam fel (minek ismételgetem ezt a mondatfoszlányt állandóan?? Nagyon is feladtam, sok-sok mindnet az életemben), de másként közelítem meg.  

Zenét kerestem, elhelyezkedtem kényelmesen és nekiálltam írni.

Zene jó, mert képes más hangulatot, életérzést előcsalni belőlem (hiszem, hogy a depresszió gyógyításában szép szerep juthatna a muzsikának), behoztam a kávémat.

Érdekes.

Ahogy megváltoztattam magam, hangulatom, ahogy a belém gabalyodott „gyűlölökmindentésmindenkit” érzést lerugdosom magamról, úgy változik minden.

Nem miattam, ennyire nagyképű nem vagyok, hidd el!

De kisütött a nap. A kutya a lábamhoz feküdt. A kávé annyira ízlik, mint már régen.

Lehet, csak akarni kell a változást, de azt nagyon?

Neked mi  segít?

Köszönt a reggel

Bánatosan szürke fények

„Nemakarom” ébredés

Szerda van, megint csak kell valaminek történnie. Apróságok sora szól: nem a Te napod lesz.

De a „csakazértisjótakarok” dalol.

" Csak a szerelem, eleven elemem.Valahol elveszett, veszettül keresem, de sehol sem talállak Téged Életem…”

Nagy alvás megint csak nem volt. Belemerültem egy ideje a játékba. Sajnos annyit agyaltam, annyit kombináltam lefekvés előtt, hogy az álmomat is vitte magával. Ami meg maradt, csak szilánkok, az is e körül forgott.

Enyhe félelem, hogy ne hogy elaludjak és időben indítsam a seregeket. Bolond vagyok? Bizonyosan.

Ébredés után szomorúan vettem tudomásul, hogy nem működik a net. Azonnal agyalás, mi maradt ki, mi nincs meg, melyik számla hol.

Hiába, a depresszió és pánikbetegség nem múlik el csak úgy, nyomokban itt marad. Igaz már nem határozza meg az életem, mint régen.

De jó lehet félelem nélkül él élni… De van ilyen?

Tudom-tudom! Ígértem, hogy írok és közzé is teszem. Egészen az írásig el is jutok, csak a közösnek ajándékozás fogy el valahogy. Feltöltődés időszakát élem meg.

Ezzel mindjárt ellent is mondok magamnak, hiszen éppen arról beszélek, hogy feltöltődök

De valahogy ez a mocsok kettősség eszi meg a hétköznapjaimat is.

 Hogyan is lennék képes elvonatkoztatni akkor ettől?

(disznó módon tudok mentegetőzni…)

No de, hogy azért legyen már valami a tegnapból is:

Ilyen egy vasárnapot régen éltem meg. Éppen azt bizonygattam, hogy jó ez a város (Bp), szerethető, csak éppen bolond. Mikor is a következő emberképződmények jöttek segítségül

- kb. 65 éves hölgy, babakocsival, benne egy fényképezőgép doboza (igen jó állapotban). Meg-megállt, minden nyitva tartást ismertető táblánál és hosszasan, igen csak fennhangon ismertette annak tartalmát. „Hétfőtől péntekig, reggel 8 órától…”

- Fiatal, idegen ajkúak csoportja. Köztük a vezér, huszonéves pasi. Fehér, bongyorított parókában, piros tüllszoknyában.

 - Ifjú pár. Kb. 210-220cm magas férfi, kézen fogva egy 170-175cm magas másik pasival. Sietős csókváltás, majd tovább.

- buszon másik hasonló beállítottságú, indiai stílusú srácok, megfeledkezve magukról, gyengéd simogatás átadása

- Villamos, magából kikelt idős néni. Aki annak szólni nem mer, akire haragszik, de fűnek-fának, embernek sorolja milyen is az a fiatal, aki most hagyta el a vele szemben lévő ülést

- középiskolás osztály (talán fele), akik a hosszú magánhangzók ellen tüntetnek

Még mondj valaki, hogy unalmas itt az élet!?! 

Lényeg a lényeg

Írok, de MÉG nem ide. Fogadalom kemény, hogy minden nap valamit összedobok, eddig 3 napból kétszer ment. Persze ezek csak gondolatfoszlányok, de már valami.

Eddig hagytam elveszni, most gépelek… Majd meglátjuk mi lesz belőle.

A feltöltődés idejét élem. Sok minden megváltozott körülöttem. Keresem az okokat, a hibákat magamban. Közben újra olvasok. Második könyv 3 nap alatt.

Gyűlölöm azokat az embereket,a kik végig rinyálják az életüket, mert nem olyan lett, mint amilyet megálmodtak maguknak, de tenni azért, hogy ez az egész szarság megváltozzon, nem akarnak SEMMIT!

Magukkal ráncigálnak a mélybe. Pedig én kibaszottul nem oda tartok. Mint egy teher, úgy cipelem. Sajnálattal kötözöm magam köré mindőjüket, biztosan és jó szorosan, nehogy bajuk essen.

Kibaszott skizofrén állapotom.

Szabadulnék tőlük, de mégis szorosabbra húzom a csomót.

Másként lesz…

Híveim, feleim! Látjátok szümtükkel,.. izé na!

Akarom mondani, látjátok ha van szemetek, hogy tenni kellene valamit, azért aki adott nektek.

Itt gond van.

Nem hibás érte senki csak az idő és a felejtés, ami néha nagyon képmutató.

Ne legyünk mi is ilyenek.

Fejbólintó Kutya Barátom (aki még mindig nem árulta el a rendes nevét így most szíhatja a fogát, mert én biza így emlegetem, más mód nem lévén) ötletével indult a dolog.

Továbbgondoltuk és nem jutottunk előrébb.. ha csak az én őrült ötletemet nem számítjuk, ami erős tiltakozást váltott ki az ötletgazda és a nagyobbik lányom részéről is (Nem írom le, hogy 365 napos virrasztáson törtem a fejem a sírja mellett, mert közröhej tárgya leszek… így hallgatok)

No tehát.

Az alaphelyzet az, hogy a sír-emlékmű igen csak megcibált, viharvert állapotban leledzik. Ezen kellene, jó lenne, szeretnénk, SZERETNÉD!!!! javítani!

Az első gondolat az éccakai gerillatámadás és simára csiszolás lett volna. Mikor beleéltük magunkat a gép éjszakát szétszakító hangjába, már gondolatban meg is jelentek a rend éber őrei és hűvösre vágtak. Így ha el nem is vetettük a partizán megoldást, de bizonytalan időre elnapoltuk.

Marad a hozzánk nem igazán méltó, pulgárpukkasztásban gyengélkedő EGYENES ÚT!

De ez iszonyat ismeretlen.

Így kérek, szépen és erőszakosítva is: Segítsen aki tud!

Mi a módja, ha valaki szeretne tenni valamit a fent említett Alkotás rendbehozatalával kapcsolatban?

Merre érdemes elindulni? (műemlékvédelem?)

Mit kell, lehet tenni? (örökösök, a hagyaték kezelője, aki engedélyt adhat a munkára)

Nem a nevünk akarjuk vakargatni a (feltűnési)viszketegség miatt. Ha kell anonim is vinném tovább és talán ezt mondhatom Kutya Barátom nevében is.

Egyszerűen csak úgy érzem(ük), hogy tisztelegni, köszönni kell.. valahogy.

A helyzet adott..

Ady Endre: Emlékezés Táncsics Mihályra (részlet)

Kend, bizony, elporladt,
De mink, akik élünk:
Vagyunk bizalommal,
Vagyunk új Táncsicsok
S miként kend, remélünk.

Kend új rendet akart:
Mindenkit szeretni.
Mi más rendre vágyunk:
Vagy igaz világ lesz,
Vagy nem lesz itt semmi.

Ismételt megkeresés ellenére leszögezem: Minessa nem eladó. Sem a név, sem a történet, sem az, ami ebből születhet.  Nem vagyok hajlandó megválni Tőle. Hogy hogyan gombolyítom a történetet, vagy éppen hogy Az engem, nem tudom. De nem adom el, sem egészben, sem egyetlen részében sem.

Tartozásom van Kutya felé! Felhívás fogalmazódik, nem felejtettem el. Gyötör a lelkiismeret (ami, mint tudjuk Bölcs Testvérem Megfogalmazása óta: Félelem a lebukástól). Van okom ezer, hogy miért nincs itt még kint… De igazából ez nem több, mint lustaság. Összeszedem magam Barátom és meg lesz, még ebben a földi valómban… Jól van, sietek :-)

A lenti ciklusok is folytatódnak. Lesz durvább, így csak saját felelősségre olvasd tovább. Akinek gyenge a lelke elvonatkoztatni a szavakat az érzésektől, aki képtelen MAGÁNAK összerakni ebből, saját érzéseit rávetítve, az ne olvasson. Nem vagyok kötelező olvasmány, csak pucér lehetőség… amit Te öltöztethetsz fel, ha mered, ha ismered Önmagad és Vállalod Is.

Kérdésekre, élek, virulok, meg vagyok. Nem a legjobb passzban, de nem is a legjobb állapotban. No de milyen egy férfi, aki vinnyog, mint egy fürdőskurva?  Szánalmas.

Keresem Önmagam és 38 éves fejjel be kell látnom:

Nem tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek!

Miközben újra és újra matat bennem a gondolat, főiskola, egyetem -> Újságírás.

Mindeközben a tetoválós oldalakat bújom, újra és újra. ->Mag megszépülésére (reménytelen vállalkozás) és mások épülésére. Ott el tudnám képzelni, hogy menedzselése egy szalonnak.

Tombol a káosz, de legalább lefoglal.

Mert mint tudjuk:

-          Mikor elér a hurrikán és mindent visz, akkor nem zavarja a féllábút a mankó, de süket sem a hallókészülék.

NO, gyorsan, hamarjában, asszem ennyi.

A lélekről igazából írni nem lehet. Önmagában lehetetlen vállalkozás.

Az irracionálisat racionális eszközökkel ábrázolni őrültség!

Ha mégis meg akarom érteni, érinteni..

Kivágom a szemem

Kiluggatom a dobhártyámat

Átvágom a hangszálaimat

Így már csak a Lélek szólhat hozzám és én is neki jelentem:

-          Könnyű vagy-vagyok

Azt hiszem, még nem találkoztam olyan Nővel, aki kompatibilis lenne velem.

- A mocskos önpusztításommal

- A szenvedélyért remegésemmel

- A gyilkos dühömmel

- A gyengéd ölelésemmel

Vagy mégis volt?!? De megöltem!?

Akkor most én nem vagyok Vele kompatibilis, amíg meg nem halok.....

A rádiók, régen, azért játszottak egy-egy dalt, mert az tetszett az embereknek.

Mára már ez megfordult. Az akarják, hogy tetsszen, ezért nyomják minduntalan.

Elvesztünk.

Ahogy a véleményformálásunk is.

Hogyan lehet annál jobban is szeretni, hogy képes vagy akár a gyűlöleted is leküzdeni ÉRTE!?

Vagy akkor is imádni, miközben hány és Te fogod a fejét.

Vagy beteg és elesett, de mindeközben kiállhatatlanul morgós.

Vagy szeret, de nem akar…

- Azt kérded, hogy milyen mikor sétálok és látlak magam előtt? – kérdezi Karlo.

- Igen! – vágta rá Karola – Határozottan hiszem, hogy az álmodozások kora lejárt. Egy férfi álljon két lábbal a földön és ne legyen romantikus. Hódító, lázas álmokat kergető, ide-oda röpködő Don Juan. Biztos kézzel markolja meg a dolgokat és szigorú tekintete adjon biztonságot. Ki nem állhatom a nyálas pasikat!

- Nem hiszek az ilyen férfiképben! – válaszolt lassan - Férfiként érezni akarok. Ha kell álmodozni… Séta közben is.  Mikor az utcára lépek ki, még nem tudom, hogy milyen érzések lesznek úrrá rajtam, de igyekszem… Igyekszem a jót mutatni, hátha azt is kapom vissza. Ezért mosolygok. A mosoly sok mindenre jó, de leginkább arra, hogy mutassa: van remény, lesz holnap és különben is…  az élet szép.

- Minden így indított csavargás közben az arcokat figyelem. Az elkapott tekinteteket, mikor belenézek a szemükbe. Vagy a felhúzott szemöldököt,  a fejben a gondolatot, hogy „Vajon ez a bolond min mosolyog?”. A betegebb, sértett, agyonbántott lelkek ilyenkor magukon keresik a hibát, a nevetni valót. Azt hiszik a gúny görbítette ívbe a szám.

- A boldogabbak, a nyugodtabb, kevésbé lélekcibáltak még utánoznak is egy fél pillanatra, mielőtt elkapják a tekintetüket.

- Ok-ok, de rólam beszélj és hogy hogyan látsz engem! – jött ismét a most már inkább csak türelmetlen válasz. Hangja megenyhült, de pluszban ott csengett minden szó végén a féltékenység..

- Éppen most értem el Hozzád Szépségem.

 - Ez a „visszamosolygok, de elkapom a tekintetem” fél másodperce az, amit akkor és ott megélve láthatok belőled egy apró részt. Mozaikot, szilánkot, töredéket.

- Te engem ne láss másban – már határozottan érezni a  Zöld szörny munkálkodását.. (vagy csak az önérzete szenved?)- Nem akarok senkire sem hasonlítani! Én, én vagyok! Most már amúgy sem tudok változni. Ez az helyzet állandósult, ne keress másban.

- Drágám! A sietséged, szenvedélyed és önérzeted toporzékolása, mint ujjak a zongorán, játszanak rajtam. – mosolyog, még mindig mosolyog. Szerencsétlen, hogy nem látja Karola. De úgy is kihallatszik a hangjából, érzéseiből.

- Ne udvarolj itt nekem, Te Csibész – a „csibész” szót már megnyomva, picit erősebben, de nevetve hallatta. A férfi szavai megölelték, adtak egy csókot a homlokára. – Nem hiszek Neked, hogy miattam nézel rá másra. Gyűlöllek érte, de elfogadom, mert tudom, nem tehetek ellene…. és mert szeretlek! – az utolsó szó picit elcsuklott, de tisztán kivehető volt!

- A tettek nem mindig azt jelentik, amit a szív érez. Ezt Tudod Te is, hiszen most egyedül állok itt. Éppen ezzel igazolódik, hogy nem mindig azt tesszük, amit igazán akarunk és nem mindig azt érezzük, amit szeretnénk. Annyira szeretlek, hogy most megfojtanálak, ha tehetném. Kiabálva, időt sem adva neked, hogy ellenkezz. Majd úgy szorítanálak magamhoz, hogy ne tudjak levegőt venni én sem és halott testedre omoljon az enyém. Betakarva.. itt kint az Isten szent ege alatt. Még élettelenül is védve, Téged!

- De nem tehetem, – és ekkor jelent meg az első könnycsepp a férfi szemében –

pedig  elfogadni sem tudom ezt állapotot! Ezért is folytatnám, ha nem szólnál bele!

- Figyelek – nyugodtan szólt, nincs benne sem türelmetlenkedés, sem felháborodás. csak tiszta nyugalom, csendes érzés.

- Az, az említett pillanat, a visszamosolygás az, mikor bent nagyobbat dobban a szívem, vagy csak úgy érzem.. fene sem tudja. De több vért kap az agy. Felszabadulnak mindenféle endorfinfélék. De csak a másodperc töredékére. Ekkor az agyam rajzolni kezd. A képet világ összes számítógépét és élettelen technikáját megszégyenítő gyorsasággal készíti el. Abból a másikból, visszamosolygóból kivesz egy icipici darabot és köré épít Téged! Megvillantja szemed, szád, kezed, vállad, sőt, még néha-néha z érintésed is. Ezért az érzésért élek már csak! E nélkül már nem tudnám elviselni a hiányod.

- Értelek – szólt Karola érzékien – Akkor nem másban keresel engem, hanem az idegen mosolya által szül meg a képzeleted, újra és újra. Ellopva téged a valóságtól!

- Igen Karola! Így valahogy! Ez az én Ópium…

- Szeretlek – szólt a fiú fejében Karola

- Szeretlek – motyogta maga elé Karlo.

Majd letette a virágot a hideg sírkőre. Körbenézett, hogy ki hallhatta szavait. De a temető olyan üres volt, csak a sírok vették körül és az a lombos fa, ami árnyékot adott, míg beszélt ahhoz, akit nem tud elengedni már hosszú-hosszú évek óta.

Elfordult és köszönés nélkül elsétált.

A szél elkezdett fújni és egy letépett rózsaszirommal táncra perdült.

 Meglepett, nem kicsit.. Jó, akkor nagyon.  Igen, ilyen is van!

A honlap picit puritán. A rajta lévő dolgok inkább érdekesek, mint figyelemfelhívóak. Az bizonyos, hogy nem minden nap fut ilyennel össze az ember.

Adhat okot mosolygásra és csodálkozásra is.

Döntse el ki-ki maga.. én elmosolyodtam :-)

Magyar Jövőbelátók Egyháza

Hagyd,hogy kivérezzek
Szárazon, összeaszalódott szívvel és testtel nézzek Rád
Szemeimben ne legyen élet.. csak apró pislákoló láng
Amit a látványod ébreszt.. és lassan, de biztosan tűzet okozzon bennem
A kiszáradt test, elég! Felemészti a TŰZ, ami Te vagy, Magad!
...és é újra születhetek az öledben... NEKED
CSak Neked