Megint fasírt van a lányom és köztem.
Fene megeszi ezt az érzékeny lelkem és az Ő kamasz mivoltát!
Ha barát lesz, együtt nevet, együtt sír, mindent elmond és megbeszél. De nem fegyelmezhet. Márpedig a kiscsikóra ráfér a fegyelem, mert az értékrendje.. hogy is mondjam.. hagy kívánnivalót maga után :-)
Ha apa, akkor rend és fegyelem. Megtanulhatja azt, amire szüksége lehet akkor is, ha nem leszek mellette. De más a viszony, mint egy baráttal..
Tudom, egyszerre kellene a kettőt! De nekem (még?) nem megy!
Nem egyszerű egyedül nevelni egy kamaszlányt!
Ma ez jutott zenének. Semmi köze a fentiekhez..egyszerűen csak szeretem!