Édesapám lassan 9 éve, hogy elment (édesanyámmal együtt… nem tudtak egymás nélkül élni, így az egyikük csak 2 hónappal élte túl a másikat).
Ma a postás csengetett és vele kapcsolatban hozott levelet, nekem! Nem értem és nem is tudom hova rakni az érzést, ami ma utolért. Más szerint csak rinyálok… Volt olyan, aki szerint ma „indokolatlanul rosszkedvű vagyok”. De van, aki betegnek hisz…
Talán mind együtt, lehet egyik sem. De 9 év után ma ismét gyászoltam édesapámat! Fantasztikus ember volt és ugyan úgy hiányzik, mint azon a szép őszi napon, amikor a földhalmok kopogva a fa koporsón temették el, vették el Tőlem.
