Az a semmi, amitől félek. Az, ami a depresszió Édesapja. Az Édesanya pedig a dolgok sokasága, ami lassan, de biztosan torlódik fel a magatehetetlenségem miatt.
Egy folyó ez, amibe beledőlt öreg fatörzs. Az felfogja a szemetet és mocskot, amit amúgy észre sem vennénk. Abból egy szép nagy gátat épít. Az biza nem engedi folyni a gondolatokat, álmokat, mindennapi megoldáshoz szükséges kreativitást. Én hülye, a gát azon oldalán ülök, ahol egyre szárazabb a meder.
De hogy ne csak a rosszat toljam az arcodba:
Laza, átfolyós
