Mai nap híre, hogy amíg folyóügyek mentek a WC-n, addig is zene szólt a fülemben. Vannak előnyei a vezeték nélküli technológiának, be kell lássam. De hogy pont ezen fogok vigyorogni magamban, miközben kiönt a Niagara…
Lendületből indultam el az (új) irodában és nem is gondolkoztam azon, hogy mit is teszek. Mellettem telefonált a kolléga, egész nap szinte, így jobban esett Ed Sheeran. Vagy Foo Fighters, esetleg Snow Patrol. Mind, mind csúnya elmaradásai a rohanó hétköznapoknak.
Elképesztő, hogy mennyire el tudtam szakadni a napi betevő 2-3 óra zenétől mostanában. Annyira begubóztam szürke dolgosságokba, hogy ez, hogy EZ elmaradt.
Mióta az új cég csak gondolatban is elindult, a valahogy több kedvem dolgozni és nehezebben hagyom abba… Igen, ez meglátszik az itteni (nem)aktivitásomon is.
Férfiember, új játékszert kapott, ilyen az.. ilyen biza. KFT-nek nevezi, tervezi, megszüli, neveli, simogatja, még nevet is ad neki, mint ha csak a szerelme lenne! (tényleg, tud valaki úgy szeretni, hogy nem ad Nevet ANNAK, NEKI, akit szeret???? Nekem soha sem sikerült megúsznom, kell az a gondolatnyiérezlemcsomag ami CSAK Ő)
Most a tervek, megszületés és keresztelő utáni eufória dolgos napjait élem meg. Nevelés kezdődne, rohanás bele, hajtás és alkotás, zúzás! Még jó, hogy Öreg Barátom, akivel ezt összehoztuk (homofób házasság = cégalapítás), megfontoltabb, komolyabb ember (ezért is Ő viszi a pénzügyeket és nem én). Türelmesebben, óvatosabban lépked már ezen a mezőn. Nem is baj… Ezért választottam Őt, vagy Ő engem, már a fene sem tudja, hogy ez honnan indult.
Mindeközben otthon hisztik, napi csaták. Pozíció keresés, vesztés, vita, nyeretlen háborúk… Kevesebb megértés, több álnokság! Ha a céges energiáim az otthonról elszaladásra koncentrálnám, már a Holdon járhatnék…
Tényleg, de most komolyan: honnan a fenéből van ennyi energiám, ennyi lelkesedésem még mindig? 40 (idén biza az 41, de csak azért sem írom le) annyi dolgon vagyok túl. Annyiszor törték be a fejem (képletesen és fizikailag is), annyian tiportak meg, annyian használtak és elhasználtak, hogy az is csoda, hogy még van EGÓ-m (nyugi, az van még). Még a depresszió mocskából is a saját hajamnál fogva rángattam ki magam, EGYEDÜL! Honnan a tűz és honnan a holnapakarás?
Aki tudja, írja már meg! Házi Feladat (HF)
