Először csak finoman megkóstolt ez a kibaszott fogyasztói társadalom.. majd beléM harapott! felemésztenek a mindennapok, amik azzal telnek el, hogy etetem a kölykeit: vásárlás, sorban állás, igazodás a társadalmi rendhez
Mert megélem a minden napokat, de élvezeM. TeszeM a dolgom, keresem a megoldásokat másoknak. A pénzt úgy osztom be, hogy azt hiszem ez boldoggá tesz. Mindeközben már magammal is elhitetem, hogy ez így jó és csak előre kell lépni!
A forradalMárt, aki, ami bennem van, lassan megölik a hétköznapok. Lassan elcsendesült és nem lobok, nem ég senkinek sem. Tükörbe nézve, csak azért nem köpöm magaM szembe, mert nincs rá erőm.
NeM!
Egy léghajóval a város fölé repülni. Minden vagyonom kiszórni. Mindentől elszakadni és pucér fenekemet kirakni utolsónak. Hogy tudják, kitől kapták!
Hát már semmi sem tud felgyújtanI???????????????
